A sorozat rendelkezik bizonyos letölthető spin-offokkal, kiegészítő epizódokkal, melyek az adott évadok DVD kiadásain megtalálhatóak. Ezek a Chloe Krónikái (Chloe Chronicles), és a Bosszú Krónikák (Vengeance Chronicles).

2006. január 24-én megerősítették, hogy a Smallville része lesz az új CW csatorna 2006-2007-es évadjának, ami a WB és UPN egyesüléséből született meg. A csatornán jelenleg a 7. évad látható, már a 8. évadot is megerősítették .

Ez a sorozat egy a WB természetfelettivel foglalkozó fantasztikus sorozatai közül. Hasonló mint a Buffy, a vámpírok réme, Angel, az Odaát, Bűbájos boszorkák és a Roswell, számos műfaj keveredik benne (dráma, sci-fi).

A Smallville nyitóepizódja megdöntötte az addigi rekorder Bűbájos boszorkák (7,7 millió) legmagasabb csúcsát a WB-n 8,4 millió nézővel.

1998-ban a WB televízió csatorna egy új sorozatot tervezett a fiatal Batman-ről, aminek a Gotham City munkacímet adták. Alfred Gough és Miles Millar imádták az ötletet és azonnal beszálltak a projectbe. A terv azonban csak terv maradt. Michael Rosenbaum-ot- aki Lex Luthor-t játssza a Smallville-ben- szánták Harvey Dent szerepére (a későbbi Kétarc). A Batman film újrafeldolgozása miatt a sorozattal a csatornának le kellett állnia.

Gough és Millar míg az új sorozatot, a Smallville-t készítették, a Gotham forgatókönyvéből át tudtak venni dolgokat, mint például Lex elhanyagoltsága és az apja, Lionel Luthor érzéketlensége a fia iránt (ami a Harvey Dent sztoriban is benne lett volna). Clark bizonytalansága és habozása hasonló volt a tinédzser Bruce Wayne forgatókönyvéhez, szerepéhez. A Clark és Lana közti szeret- nem szeret kapcsolat pedig egy az egyben a Bruce és Selina Kyle közti bonyolult kapcsolat. Vicki Vale igazságkeresése és állandó bajbajutása Chloe Sullivan-hez hasonló.

2000-ben a Superboy szereplőt csak úgy tudták megvalósítani, ha ruháját és a képességei többségét elveszíti. Megalkották a No flights no tights (Nincs köpönyeg, nincs repülés) szabályt, megfogadták, hogy Clark nem fog semmilyen körülmények közt repülni vagy köpönyeget hordani, amíg a sorozat tart. Michael Rosenbaum-ot választották a csendes és titokzatos természetű Lex Luthor szerepére, a fiatal építőipari munkás-modell Tom Welling-et Clark Kent szerepére. A többi szereplő: Kristin Kreuk Lana Lang-ként, Allison Mack Chloe Sullivan-ként, Sam Jones III Pete Ross-ként, Annette O’Toole Martha Kent-ként (aki Lana Lang-ot játszotta az 1983-as Superman III filmben) és John Schneider Jonathan Kent-ként (aki a népszerű Hazárd megye lordjaiban szerepelt).

Bencze István

A kis Valentinó nem csak szokatlan, kísérletező jellegű képi megoldásaival tér el a gyökereit jelentő stílusirányzattól (például az ablaktisztító nő árnyékának „beúszása” egy jelenet előterébe; kevesebb premier plánt használ, a kamera gyakran „elkalandozik” a szereplőktől, szemben például Tarr Béla Családi tűzfészkével, amely szinte végig az arcokat helyezi a középpontba), hanem számos stilizált képelem és szürreális eseménysor (feliratok megjelenése, az égő kuka szoborrá „alakul”) is növeli a néző elidegenítését. A főszereplő motiválatlan cselekvései is azt a benyomást keltik, hogy nem a társadalmi valóság kényszerpályáján mozog, hanem spontán módon zuhan egyik szituációból a másikba (az otthonról elhozott kabát felgyújtása). A fel-fel bukkanó mellékszálak, epizódok valójában szintén nem részei a szűk értelemben vett cselekménynek (a téves kapcsolás), eképpen dramaturgiai szereppel sem bírnak. Még a film lezárása sem lezárás a szó klasszikus értelmében, hiszen a kamera előbb követi a rendőrségre a főszereplőt, majd egy másik férfi után kezd el loholni.

Ez a „se eleje, se vége”-koncepció tovább erősíti azt az érzést a befogadóban, hogy tulajdonképpen egy „anti-filmet” lát, amely egyfelől dokumentarista jellegével saját fikciós létét igyekszik tagadni, másfelől a cselekmény következetlenségével, kidolgozatlanságával, valamint képi megoldásaival kiemeli magát a társadalmi valóságból, megtagadja annak művészi ábrázolhatóságát. A film esztétikai értékének talán pontosan azt kell tekintenünk, hogy lezár egy korszakot, felidéz és kiforgat egy stílust, ezáltal pedig újat teremt, kiindulópontként szolgál.

Molnár Richárd

Az amerikai nézettsége ugyan nem mondható teljes sikernek, hiszen műsoridejéhez képest általában viszonylag alacsony nézettségi szinten hozott, de a theWB és a CW televíziós csatornának viszont megfelelő számokat produkált. Erre utalnak a további berendelt évadok. Az Odaát nézettsége Magyarországon a saját műsoridejében (péntek 22:10) meglehetősen jó volt, bár előfordult, hogy az ellene vetített műsorral szemben alulmaradt. Megfigyelhető az amerikai nézettséggel való hasonlóság, hogy az évad elejétől kezdve növekvő tendenciát mutatott a nézettség, majd a “csúcsponttól” fokozatosan csökkent vissza az évad végére. Ez azonban más sorozatnál is ugyanígy megtörténhet, mivel a nézettség rengeteg mindentől függ (többek közt: műsoridejében a többi csatornán futó adás, reklámozás, előző epizód érdekes volt-e, stb…)

Kiemelt szerephez jut a sorozatban Dean védjegye, egy fekete 1967-es Chevrolet Impala, amit apja adott át neki. Az autó Dean legértékesebb tulajdona, s majdnem ugyanolyan elszántan védelmezi, mind öccsét. A pilotban feltárul a csomagtartója, amiben különböző, a természetfeletti ellen szolgáló fegyver leledzik. Noha az epizód végén a járgány megsérül, megjavítják, és a teljes első évadban szerepel egészen egy tragikus balesetig az évad fináléjában. Az Impalát ezután is rendbehozzák, és látható a második szezonban is.

A kocsi rendszáma: KAZ 2Y5 (a Rovarinvázió és a Pokoltanya epizódokban figyelhető meg). A második évadban megváltoztatják a rendszámot CNK 80Q3 -ra. A dzsin által termtett álomvilágban a kocsi rendszáma pedig RMD5 H2. (második évad 20-ik része) Öt különböző Chevy Impalát használtak az Odaát forgatása alatt.

Mint ahogy sok más sorozatnál is megszokott (pl.: Monk, Bűbájos boszorkák), az Odaát is megjelent regény formájában. Az első könyv a “Nevermore” (Soha többé) címet viseli, mely Keith R.A. DeCandido tollából származik. A kötet az amerikai Harper Collins kiadó jóvoltából került 2007. augusztus 1-jén a polcokra. A történet cselekmény szempontjából különáll a sorozattól, tehát az epizódokban nem találunk utalást a könyv cselekményeire. Azonban a regény eseményeit erősen befolyásolják a sorozat részei, tehát említést tesznek korábbi történésekről. A “Nevermore” a 2. évados Alku a démonnal, és A vírus című epizódok közé tehető – olvashatjuk a kötet elején.

Az Odaát világához kapcsolódóan a regényeken kívül más nyomtatványokat is adnak ki. Ilyenekhez sorolható “Könyv az Odaát szörnyeiről, szellemeiről, démonairól és zombijairól” című kiadás, amely a történetben fellelhető természetfeletti lényekről ad részletes leírást, képekkel és egyéb információkkal gazdagítva, és kiegészítve addigi tudásunkat. Érdekesség, hogy Sam és Dean sorozatbeli jegyzeteit is megtaláljuk a könyvben.

Készülnek továbbá az Odaát évadaihoz írt hivatalos kézikönyvek is, melyet exkluzív interjúkkal, fényépekkek, kulisszatitkokkal, teljes epizódismertetőkkel és a színészekről készült színes fotókkal tettek még érdekesebbé és izgalmasabbá a lelkes olvasó számára az alkotók.

Bencze István

A Keanu Reeves által rezzenéstelen, mosolymentes arccal alakított Klaatu amennyire racionális és rideg, pont annyira érthetetlen a viselkedése. Nem közöl szén-dioxid kibocsátási kvótákat, nem mondja, hogy irtsunk ki kevesebb esőerdőt, járjunk inkább tömegközlekedéssel vagy ne dobjunk csikkeket a patakba, egyszerűen közli, hogy az ember „pusztító faj” és ha nem változik meg, akkor annyi. Ugyan tetszik neki Bach zenéje és élvezi a matekot, de hogy mit kellene tennünk, hogy megkötessen az üzlet az életünkért, nem mondja el konkrétan. A végén persze megtapasztalja az emberi érzelmek pozitív oldalát és ennek hatására leállítja a globális népirtást, de távozásakor is csak annyit tud mondani, mikor beszáll abba a rémes űrhajóba, amely leginkább egy interaktív karácsonyfadíszre hasonlít, hogy meg kell változnunk. Oké, mondja a hölgy, erre az egész világon kialszanak a fények, leállnak az autók és a kőolajkutak. A pillanat gyönyörű, az emberiség megmenekül, a bolygópusztító technikai civilizáció viszont megsemmisül. Mi lesz ezután? Körülbelül az, ami a Holnapután után. Az emberek keblükre ölelik egymást és megváltoztatják az életüket. Egy civilizációs romhalmazon a gazdag északiakat befogadják a szegény déliek, mindenkinek jut elég hely, kaja és takaró. Klaatu nyomán pedig az emberek kiszállnak az autóikból, leteszik a hamburgereiket, a szudáni népirtók leteszik a Kalasnyikovokat, a brazil favágók a láncfűrészeket. Na, ne. A remake tehát ugyanolyan giccses, ha lehet még giccsesebb, a profibb látványvilág sem segíti elő a katarzist. A film ennek ellenére szórakoztató, pereg, olykor izgalmas és humoros, a figurák laposak és kiszámíthatóak, de a helyükön vannak. Klaatu pedig olyan, amilyennek Klaatu-nak lennie kell, ez nem a Lear király, Keanu Reeves-re semmi panaszunk nem lehet. Valóban nem sokat használja az arcizmait, akárcsak anno a Mátrixban, de ha az embernek egy emberi szövetbe bújt, népirtásra készülő földönkívüli bürökratát kell alakítania, körülbelül ennyi telne bárkitől. A látványvilág, mint már említettem, lenyűgöző, GORT-nak is jobban áll a masszívabb csuklyás izom és a nagyobb marmagasság, mint a film ’51-es változatában.

Végeredményben a film az „egyszer nézhető”-kategóriába sorolható, de egyáltalán nem unalmas és még tűrhetően giccses. Legnagyobb negatívuma nem az, hogy utána nem érzünk kényszert az első utunkba kerülő fához láncolni magunkat, nehogy kivágják az ebadta bolygópusztítók, hanem az, hogy pontosan ez a szirupos, ordítóan naiv bolygómentő szándék teszi a remake-t ugyanolyan komolytalanná, mint az eredeti filmet. Ha pedig az embert nem veszik komolyan a filmkészítők, ne várják el, hogy sürgősen adjuk el az autóinkat és inkább metrózzunk. Ahhoz minimum egy jégkorszak kellene.

Molnár Richárd

A világvége-filmek UFO-szériája az ötvenes évektől hódít, ezekben a földönkívüliek, H. G. Wells regényének, a Világok harcának nyomdokain haladva, természetesen az emberiség elpusztítására, leigázásra törnek. A rosszabbnál rosszabb celluloid-förmedvények közül azonban kiemelkedik egy, az 1951-es Amikor megállt a Föld című film, amelyben nem az az új, hogy egy idegen faj ki akar irtani minket, hanem az, hogy egy ember-alakot felvett idegen „esélyt” nyújt számunkra a túlélésre. A fair play-t persze nem azon érti, hogy a buliból kihagyja a szeméből lézerrel lövöldöző, sebezhetetlen robotot, GORT-ot, hanem hogy lehetőséget kapunk arra, hogy megváltozzunk. Ha jók leszünk és nem pusztítjuk el a bolygót nukleáris fegyverekkel, leszereljük őket, akkor no problemo, maradhatunk. Nem kell megbánni a bűneinket, nem kell leszoknunk a cigiről vagy a pornóról, egyszerűen csak nem szabad szétvernünk magunk felett a saját kis ólunkat, a Földet. Klaatu, az idegenek követének, egyben, ha szükséges, ítéletvégrehajtójának, ajánlata nagyvonalú ugyan, de az ember gyanakvó és görény egy lakója az Isten állatkertjének, szóval kishíján a pusztulás szélére kerülünk. Ám Klaatu megismer egy földi asszonyt, aki ráébreszti, hogy az ember nemes jellemvonásokkal is rendelkezik, így végül megmenekülünk.

Folytatása következik…

Molnár Richárd